László Kelemen

Zeneszerző.

A marosvásárhelyi zenei érettségi (1979) után a kolozsvári „G. Dima” Zeneművészeti Főiskolán folytattam tanulmányaimat zeneszerzés szakon, a komponálás mellett gyűjtöttem és játszottam az erdélyi hangszeres és vokális népzenét. Tagja voltam a Bodzafa táncház-zenekarnak (Kolozsvár), az erdélyi táncházmozgalom egyik legendás zenekarának.

Az egyetem elvégzése (1984) után az akkori romániai kötelező kihelyezési rendszer keretében két évig Nagyenyeden tanítottam, kórust vezettem és gyűjtöttem a környék népzenéjét. 1986-ban, a legsötétebb Ceaușescu rezsim elől Magyarországra telepedtem.

Zenei szerkesztőként dolgoztam 1986 és 1992 között a Budapesti Zeneműkiadónál.

1987-ben Ökrös Csabával, Berecz Andrással megalakítottuk az Ökrös zenekart, melynek keretében a muzsikálás mellett a koncerteket szerkesztettem, szerveztem és közreadtam a zenekar lemezeit. A zenekarral végigturnéztam Európát, az Egyesült Államokat és Japánt.

A zenekarral együtt megkaptam a „Magyar Művészetért” díjat és a Népművészet Ifjú Mestere címet. Kísérőzenekarként dolgoztunk a Kodály Kamara Táncegyüttesben (művészeti vezetők: Zsuráfszky Zoltán és Farkas Zoltán „Batyu”) is 1992-ig, ahol a műsorok zenei összeállítója is voltam.

Közben 1988-90-ben szerkesztettem erdélyi népzenei lemezeket a Hungarotonnak is.

Kodály-ösztöndíjasként komolyzenei kompozícióimat a Fiatal Zeneszerzők Csoportja koncertjein mutatták be, Hegedű-szólószonátámat Perényi Eszter játszotta korongra (Hungaroton).

1992-től 2000-ig a Budapest Táncegyüttes zenei vezetője és a táncműsorok kísérőzenéinek egyik összeállítója voltam.

1997-ben kezdeményezésemre és vezetésemmel a Fonó Budai Zeneházban az MTA Zenetudományi Intézete támogatásával megszerveztük az „Utolsó Óra” átfogó Kárpát-medencei hangszeres népzenei gyűjtést. A programot példás módon minden kulturális miniszter támogatta 1997 és 2001 között, keretében 112 csoporttal több mint 1200 óra felvételt készítettünk és archiváltunk a legkorszerűbb digitális eszközökkel 2001-ig, a munka befejezéséig. A gyűjtés a XX. század legnagyobb Kárpát-medencei hangszeres népzenei gyűjtésévé vált. A gyűjtésből folyamatosan adtam közre a nagyközönség számára reprezentatív válogatásokat a ’30-as évekbeli Patria-lemezek mintájára, az Új Pátria elnevezésű CD-sorozatban, amely átfogó képet nyújt a Kárpát-medencei hangszeres népzenei örökségről. A Norvég Alapoknál elnyert pályázattal lehetőséget kaptunk arra, hogy vezetésemmel és szakmai közreműködésemmel további 50 CD-t adjunk közre a sorozatban, így eddig összesen 68, tanulmánnyal kísért CD-t jelentettünk meg. A gyűjtésről előadásokat tartottam, cikkeket írtam, 2003 óta rendszeresen (az utóbbi két évben heti ötször) jelentkezem a gyűjtés anyagából készült rádióműsorral a Magyar Rádióban, melyet társadalmi munkában végzek. Szervezőként, közreműködőként részt vettem a Kárpát-medence hagyományait bemutató nagyobb eseményekben: 2001-ben a Millenáris „Álmok Álmodói” kiállítás kísérő rendezvényeiben, több alkalommal a Sziget fesztivál folklór-eseményeiben, vagy a MüPa koncerttermeiben. 2008-ban Bereczky Csaba rendezésében, szakmai vezetésemmel „Életek Éneke” címmel 9 részes dokumentumfilmet mutattunk be az erdélyi népzenészekről, hagyományőrzőkről, amelyből mozifilm is készült.

A Hagyományok Háza szakmai koncepciójának kidolgozója voltam, Sebő Ferenccel együtt, miniszteri biztosként dolgoztam az intézmény felállításán. 2001 júliusától a Hagyományok Háza főigazgatója vagyok. Vezetésem alatt állt fel az új intézmény, annak tehát minden kudarcáért és sikeréért is felelős vagyok. 2011-ben ismét megpályázatam a főigazgatói posztot, júliusban megkaptam az újabb öt évre szóló kinevezést.

Zeneszerzőként, zenészként és szerkesztőként közreműködtem sok nagysikerű Kodály Kamara Táncegyüttes, Budapest Táncegyüttes és Magyar Állami Népi Együttes produkcióban, kísérőzenéket szerkesztettem a legtöbb budapesti amatőr táncegyüttesnek.

Tagja vagyok a Magyar Zeneszerzők Egyesületének, de a Táncház Egyesületnek is.

Négy nyelven beszélek tárgyalási szinten (angol, német, francia, román).

Nős vagyok, két gyerek édesapja.

A Magyar Köztársaság Elnöke 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesített.

2014-ben szülőfalum, Gyergyóditró Képviselőtestülete díszpolgárrá választott."

Szakmai tevékenység:

Népzenegyűjtések:

gyűjtések a teljes Erdély területéről, magyar, román, cigány adatközlőktől
Az Utolsó Óra Kárpát-medencei hangszeres népzenei gyűjtőprogram (Fonó Budai Zeneház, 1997-2001 – 112 zenekar, 1250 óra gyűjtés) kidolgozója, egyik gyűjtője, szervezője, és levezénylője.

Zeneszerzőként többek közt:

Népzene vonósokra (1992)
Gyászzene és fúga nagyzenekarra (1990)
Szólószonáta hegedűre (1994)
Vegyeskarok (1992)

Színpadi kísérőzenék (többek közt):

Román Népi Táncok (Bartók nyomán) (Kodály Kamara Táncegyüttes)
Betyárok, Csárdás! (Budapest Táncegyüttes)
Bonchida, háromszor (Budapest Táncegyüttes)
Elindultam szép hazámból (Magyar Állami Népi Együttes)
Szerelemtánc (Magyar Állami Népi Együttes)
Verbunkos (Magyar Állami Népi Együttes)
Az Örök Kalotaszeg (Magyar Állami Népi Együttes)
Édeskeserű (Magyar Állami Népi Együttes)
Szarvasének (Magyar Állami Népi Együttes)

Népzenei lemezek zenészeként, zenei szerkesztőjeként vagy közreadójaként (többek közt):

Magyarszováti népzene (1982) Electrecord, Románia
Magyarózdi népzene (1984), Electrecord, Románia
Fodor Sándor „Neti” (1988) Hungaroton
A palatkai zenekar (1989) Hungaroton
Az ádámosi zenekar (1990), Hungaroton
Koszorú  (Sonophil, 1994)
Hipoglassus Hipoglassus (1994)
Kalotaszegi mulató énekek (A Bt, 1995), Sebestyén Mártával, Berecz Andrással
Seregélytánc (gyereklemez, A Bt 1997)
Bonchida, háromszor (A Bt, 1998)
„Neti” Sanyi és „Kicsi” Aladár (A Bt, 1999)
Elindultam szép hazámból (A Bt, 2000)
Arany és kék szavakkal – Herczku Ágnes (Fonó, 2003)
Az örök Kalotaszeg (A Bt, 2005)
Arany és kék szavakkal – Herczku Ágnes (Fonó, 2003)
Az Új Pátria sorozat lemezei (szerkesztőbizottsági sorozatszerkesztő, közreadó - eddig 68 kiadvány)

Népzenei válogatáslemezek

az USA-béli Koch International-nak (1992) és a Rounder Records-nak (1997, 1999)
a Rounder Records-nak (1997, 1999)
a francia Inedit-nek (1998)

Koncertszervezés, turnék:

Nyugat-Európa szinte összes országában és a szomszédos országokban szerveztem és játszottam koncerteket az Ökrös zenekarral és alkalmi formációkkal (1987 – 2000)
sokszor vettem részt „nagy” több hónapos Észak-Amerikai és Japán turnékon (1988, 1992, 1994, 1996, 1999, 2000)

Tanulmányok:

Szubjektív táncház-történelem az erdélyi táncház első évtizedéről - 2008.
A ma és a Holnap (2009)
A bartóki hármas út a 21. századi zenében (A bartóki út és a táncházmozgalom útjai – néhány megjegyzés) (2010)