Dénes Ujlaki

1969-ben végezte el a Nemzeti Színház stúdióját, és a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött. Dolgozott a veszprémi Petőfi Színházban, a győri Kisfaludy Színházban, a Bartók Gyermekszínházban, a Miskolci Nemzeti Színházban, a szolnoki Szigligeti Színházban, majd 1981-től a Nemzeti Színház tagja lett. 1982-ben, alapító tagként szerződött a Katona társulatába. Robusztus alkata, remek humora elsősorban karakterfigurákban érvényesül kitűnően. Népszerű film- (Dögkeselyű, Szívzűr, A nagy generáció, Nárcisz és Psyché, Sztálin menyasszonya, Falfúró) és tévészínész.

Fontosabb színházi szerepei:
Edek (Mrozek: Tangó), Bicska Maxi (Brecht–Weill: Háromgarasos opera), Adolf (Bródy: A medikus), Kent gróf (Shakespeare: Lear király), Falstaff (Shakespeare: IV. Henrik), Galagonya (Shakespeare: Sok hűhó semmiért), Tonino (Ruzante: Csapodár madárka), Péter cár (Scserbacsov: Dohányon vett kapitány), Gebhardt (Göncz Árpád: Pesszimista komédia), Pantalone (Goldoni: A hazug), Sipos (Molnár: Az üvegcipő), Brighello (Gozzi: A szarvaskirály), Porthos (Dumas: A három testőr), Fjodor (Bulgakov: Kutyaszív), a nagyfiam (Schwajda: A szent család), Charles (Shakespeare: Ahogy tetszik), Casca (Shakepeare: Julius Caesar), Égeus (Shakespeare: Szentivánéji álom), Fe Csu (Brecht: Turandot), Poszomány kapitány, a medve (Jarry: Übü király), rendőrkapitány (Gogol: A revizor), törzs (Spiró: Csirkefej), Perella (Pirandello: Az ember, az állat és az erény), Rodrigo Quast (Wedekind: Lulu)

Díjai:
Jászai Mari-díj ( 1990)
Filmkritikusok díja (3 alkalommal)
Pukk-díj (2004)

Jelenlegi szerepei a Katona József Színházban:
Dugaszi, sörgyáros (Nestroy: A talizmán), Bastian, selyemkereskedő (A karnevál utolsó éjszakája)